2014. szeptember 1., hétfő

Elite - Ferrari 458 Italia GT2 #89 - Farnbacher Racing (2011)


Nálam manapság lassan "csordogálnak" a modellek. Tény, az utóbbi hónapokban nem lehetett okom a panaszra. Ami jött modell, az szinte hibátlan volt. Legújabb szerzeményem is ebbe a kategóriába tartozik, még ha teljesen nem is hibátlan. Na de erről majd később. Mostani bemutatóm alanya a HW Elite Ferrari 458 Italia GT2-ese, abból is a Farnbacher Racing, #89-es rajtszámú gépe.
A modell eredetije 2011-ben épült. Alapjait a 2009-ben, Frankfurtban bemutatott 458 Italia adta. A GT2 előírások szerint az utcai autó, valamint a Challenge változat 570 LE-s teljesítményét, érdekes módon nem emelték, hanem az előírások szerint, 470 LE-re fojtották. Igaz, így az utcai autó, pörgős, "kisnyomatékú" (az a bizonyos kisnyomaték ugyan 540 Nm, 6000-es fordulatszám mellett...) motorja bár teljesítményéből 100 LE-t vesztett cserébe egy igen nyomatékos, alacsonyabb fordulatszámú gépezet lett. 625 Nm-es nyomatékát 5750 fordulaton adja le. Gondolhatjuk, ez a fordulatszám csökkenés jótékony hatású a motor élettartamára is. Ergo ott a helye a Le Mans-i "arénában", lássuk mit tud 24 órás terhelés alatt? :-)
A motor alapjai tulajdonképpen érintetlenek maradtak. Ami szemmel láthatóan változott, a motor szívó- és kipufogó rendszere. Gondolom azért kompenzálva a teljesítmény csökkenést, kapott egy jelentős súlycsökkentést, a jelenlegi kevlár, szénszál technológia segítségével.

A szóban forgó modell eredetije, 2011-ben a Farnbacher Racing Team színeiben indult, Dominik Farnbacher/Allan Simonsen/ Leh Keen versenyző trióval. A rajt rácson a 33. helyet szerezték meg, de ha jók az információim, akkor a 137. körben kiestek. Tulajdonképpen ezek alapján érthetetlen számomra, hogy miért pont ezt az autót választották a modell alanyának. Ja, hacsak a Hankook be nem állított Mattelékhez egy Tescos szatyornyi dollárral, hogy ez is jó reklám lenne nekik.
Mert az tény, hogy a modellen ez a gumi termékgyártó neve kapja a legnagyobb hangsúlyt. A modellről elmondható, hogy igazán szépen, kitűnő minőségben készítették el. Csomagolása, az új gondolatmenetű, modell szempontjából is célszerűbb, biztonságosabb hungarocelles dobozos. 


Mivel a modell orr rész fedele (nem mondanám csomagtartónak) és a motortér fedele is külön alkatrész, ezek is szépen a fedélbe vannak csomagolva, külön a modelltől. Modellen a rögzítésüket, innovatív módon, már az 599 XX - XX Evo-knál is alkalmazott mágnesekkel oldották meg. A képen is látható, minden nyílászárója nyílik, vagy éppen levehető.

Sokan fanyalogtak a régebbi Elite Ferrarik azon tulajdonságára, hogy az ajtókban, idétlenül csak félig leeresztett ablakok voltak. Ami, azért valljuk be, adott a modellnek egy amolyan "macsós" kinézetet, de... De viszont elég kisipari módon, vagy mondjuk ki magyarul, szarul csinálták meg. Vékony, hajlékony kis fólia darabok voltak ezek, nem is mindig követve a karosszéria görbületeit. És láss csodát az Italia GT2 esetében! Igen! A Hot Wheels is tud teli ablakos ajtót gyártani, mint a Kyosho! És nem is rosszul! 10 pont!
A baloldali ajtóban, a versenyautókra jellemző elhúzható plexi ablakos üvegezés van. Igaz, utalva megint a Kyosho - Ferrari 365 GTB Daytona Competizione modellre, amiben az a kis plexi darabocska is elcsúsztatható (na, már amelyik verzióban ilyen van, mint pl. a fehér Plain Bodyban), az Italia plexije fixen az üvegezésbe van öntve. De őszintén, ez nem is baj. Szépen, arányosan van megformázva. A nyithatóság, a funkcionalitás a szépség rovására ment volna. Szép ez így is, fixen! Külön kis geg, ha valaki beleülne egy ilyen autóba, tudatlanul, elég az ajtópanelre néznie, és a 458-as számból tudja, milyen autóban ül. Ezt sikerült a modellen is utánozni.
Amúgy az egész modellre jellemző az arányosság, a szép és precíz kidolgozottság.




Lehet, hogy a modell eredetije nem aratott dicsőséget a versenypályán, de az Elite választását mégis jónak kell mondanom. A 458 Pininfarina által megalkotott vonalai mellett ez a szín kombináció kifejezetten jól áll ennek az autónak, modellnek. Az amúgy is hullámzó vonalvezetésű karosszéria, rajta a Hankook színezetű vonalakkal különösen nézegetésre csábítja az embert. Na és a fehér és a fekete kontrasztossága is külön kiemeli a "versenyautós eleganciát".
Nem mondom, dicséret illeti Pininfarináékat is. Adtak a kocsi orrának egy amolyan "semmi jót nem ígérő", vészt jósló, kígyó kinézetet az autónak. Gyönyörű, szinte beleborzong az ember.





Nem tudom mi célból, de a Le Mans 24 órás versenyen indított Ferrariknak a lámpa búrája sárga színű. Ahogy egy modellgyűjtő ismerős mondta, amolyan napon sárgult plexi kinézetű. Ki tudja, mi lehet az oka. Nem mondom, jól néz ki, de vajon miért sárga? Esetleg valami verseny előírás lehet. Esetleg a verseny házigazdái, a franciák előtt tisztelegnek ezzel? Ugye francia honban lett "divattá" a II. világháború idején a sárga izzós első lámpa. A legenda szerint ezzel tudták az ellenállók megkülönböztetni autóikat, a megszállók járműveitől. Minden esetre a modellen is szép sárga a búra, alatta kivehetőek a LED-es menetlámpák és a projektoros fényszórók. A szép kidolgozású hűtőrácsról és egyéb csilli-villi verseny vackokról nem is beszélve.
Érdekes módon, engem a modellen legjobban az orr rész kidolgozottsága fogott meg. A jó ég tudja, a „csomagtartóban” elhelyezet sok kütyü funkcióját. Ami biztos, az a különböző gége csövek és légbeszívó kürtők funkciója. Az fix, hogy kettő a fékek hűtését hivatott ellátni, a harmadiknak szerintem a hűtésben lehet funkciója. Szintén jól felismerhetőek a fékhidraulika tartályai. Kidolgozottságuk parádés. Olyan érzése van az embernek, hogy az 1:18-as tartályok valóban hidraulika folyadékkal vannak feltöltve. Ha jól látom fért még ide egy kék tasakos ablakmosó tartály. Természetesen a motor hűtője és mintha az utastér ventilátor is itt lenne. Nem tudom, van ilyen vajon egy agyon könnyített versenyautóban? Bár, abban is csak lehet melege a vezetőnek...
Olyan szépen kidolgozott része ez a modellnek, hogy illik a másik nézetből is bemutatni. Azok a kis ezüst csővezetékek, esetleg a box munkákhoz a beépített emelők alkatrészei lennének?



A modell bel tere mentes a plüssözéstől. Ez ebben az esetben nem a HW Elite utóbbi időkben tapasztalható spórolása. Ez versenyautó, ebben bizony egy szemernyi kárpit nincs.  Anyagválasztásban azért érdemelnek egy kis dicséretet. A kormány ív, mintha az igazi versenyautók, szarvasbőrszerű borítását utánozza, egész hűen. De az ülés textúráján is érzékelhető valami féle plüss utánzat.

Anyós ülés nincs, de nincs is rá szükség! Helyette ott a sokkal fontosabb tűzoltópalack.



Na, ez még egy olyan részlet a modellen, amitől elérzékenyülök. A biztonsági övek. Nem csak úgy hányaveti módon, műanyagból, esetleg gumiból elkészítve. Nem! Ez bizony, mint az igazi, szövött anyagból, eredeti színekben, eredeti feliratokkal, csatokkal, ahogy illik!


A Ferrari 360-nál elkezdődött, üvegtetejű motortér mánia, a 458-asoknak is sajátosságukká vált. 



Nincs ez másként a GT2 verziónál sem. Csinos, passzentos, Elite szokás szerint gyönyörű szép rácsozattal cizellált "Hófehérke üvegkoporsó tetejű" motortér itt is meg van. Akár a műkorcsolyában, ez már-már kötelező gyakorlat. Látni enged valamit a 4497 cm3-es motorból. Már ami látszik a szívórendszer csövei, a karosszéria merevítő rúdjai alatt.

Modell esetében is, hiába kapjuk le az üvegfedelet, sokkal többet nem enged láttatni a technikából. Sovány vigasz, de legalább nem intézték el a motor témát, más modellgyártók "préselünk egy motorformát utánzó műanyaglapot" elvei szerint. Ha elég ügyesen forgatjuk a szemünket, görbítjük a fény útját, azért valamennyi látvány éri a szemünket. De alapvetően nem szegényes, nem rosszul kidolgozott a motortér és a tölteléke. Ez van, ennyi van. valószínűleg az eredeti autóban is hasonló lehet a látvány.
Összességében azt kell, mondjam, egy igen szép, precízen kivitelezett modellről beszélhetünk. Mindig is idegenkedtem a matricás modellektől. Nem csak a csicsásság miatt, vagy, mert nem szándékozok semmilyen reklámot látni a lakásomban, de visszatartott maga a matricázás technológiája is. Anno, a Bburago-s időkben voltak még a kész modellek öntapadós matricái, vagy a sokkal jobb minőségű, áztatós matricák a kitt változatoknál. Előbbiek hátránya az anyagából eredő vastagságuk, az idő múlásával kitikkadó ragasztó miatt felkunkorodó matrica szélek. A trehány, nagyüzemi felrakásról már nem is beszélek. Az áztatós változat egy fokkal jobb megoldást kínál, precízebb, vékonyabb matricák, türelemmel felhelyezve szép összhatást biztosítanak. Amíg ezeknek is ki nem szárad az évek során a hordozóanyaguk, ragasztójuk és az első huzatosabb szellőztetésnél pilleként röppen tova kedvenc modellünkről a dekoráció. 
Bízom az Elite minőségében. Nagyítóval nézegettem a dekorációt. Talán-talán nem kerül hasonló sorsra e modell matricázata sem. Mert úgy tűnik, azért nem a prémiumgyártók tampon nyomásos technológiájával dekorálták a modellt. Bár, lehet, hogy tévedek. Úgy legyen!

Sajnos azért azt kell mondanom ez a modell sem mentes a hibáktól. Kicsit nem is passzol ide ez a kép, mert a rajta látható slick gumi, kerékpárosítás egyáltalán nem rossz! De némi sivárság, azért felfedezhető a modell ezen a felén is. Nos, hogy jobban értsük, miről van szó, íme, a modell alja. Meg vagyok győződve arról, hogy az eredeti autó fenék lemeze is, a lehetőségek szerint a lehető legsimább! Na de ennyire?! Ezt azért nem hiszem. 


Csak van valami kis részletesség a futóművek környékén, csak van valami diffúzor szerűség a farán, esetleg az orr részen. A modellen nincs! Gyakorlatilag egy sima lemez, amit a rögzítő csavarok furatai törnek meg. Az embernek olyan érzése van, mintha egy resin modell alját látná. Hagy fejtsem ki egy kicsit bővebben a véleményem erről. OK, nem egy több száz eurós CMC-BBR-Exoto modellről beszélünk. Nevezzük a kategóriát amolyan pre-prémium kategóriának. Akár hogy is nézem az Ebay-en, ezek a modelleket 70-110 € közti áron hirdetik. Tudom nem szép összehasonlítani például egy USA Muscle Car modell-lel egy Ferrarit. Na de kérem, hogy is van az, hogy például egy AutoWorld (ex ERTL Authentics) modell, ugyan úgy Kínában raknak össze, az ára kb. ugya ennyi és egy ilyen modell alja, szinte egy CMC-hez hasonló részletességgel van kidolgozva? Ez előbb említett Elite árba már nem fér bele a modell aljának tisztességesebb kidolgozása? Nem egy egetverő probléma ez, de azért mégis szánalmas egy kicsit.
Következő kritikus megjegyzésem a modellel kapcsolatban, talán a legfájóbb. Elite mondhatjuk messze földön híres a modelljeiken a rácsozások precíz, szép kivitelezéséről. Tessék csak megnézni a képet, a farán a középső rácsot. Hát nem gyönyörű? Mert szerintem az. De vigyük csak a tekintetünket a modell két széle felé, bár melyik irányba is.

Na kérem szépen itt a gondom! Ugyan azon a felületen, nem is messzire egymástól, van egy szépen kidolgozott rácsozat, mellette jobbról-balról, mint egy szarul sikerült zárójelként ott van a két hátsó lámpa melletti vakrács... Ughhh... Hát ez olyan, mintha az ember alól kirúgnák a hokedlit, kirántanák a szőnyeget (ezt napközis koromban sikerült megtapasztalnom. Bátran állíthatom, qrva szar érzés...), de legalább olyan akár a napokban divattá vált ice bucket dili, csak adományozás nélkül. Könyörgöm, annyira nehéz lett volna ide valami tisztességes rácsozatot fabrikálni?
Utolsó bíráló megjegyzésem a kerekről szólna. Ami azért, mint látható, egyáltalán nem csúnya, sem elől.




Sem hátul. A kifogásom a féktárcsákkal van. Alapból ezek is szépek, kidolgozottak, már-már hihető, hogy a modellen is kerámiából lenne. A féknyergek kidolgozottságához sem fér kétség. Még a Brembo felirat is kivehető rajtuk. Az viszont szánalmas, hogy egy 15-20 évvel ezelőtti Bburago-UT mintájára nem képes együtt forogni a kerékkel. Azért Elite esetében is sikerült ez a trükk még a 308-asoknál is. Kicsi, apró, és mégis bosszantó dolgok ezek. Valahol a348 TB-nél kezdődő egyszerűsítést látom ebben. Az utcai modelleknél (348, FF, 355, stb.) kezdték a belső kárpit megspórolásával. Itt ennél ezt nem lehetett megspórolni, hát akkor az alján, a ráőcsoknál, a fékeknél csípünk le belőle egy keveset. Na de mindegy is... 99% hogy a modell vitrinbe kerül, nem tologatjuk, nem nézegetjük az alját. A többi részével meg amúgy sincs gond.
Sajnos valamilyen szinten, bár megjelenésekor még nem lehetett tudni, az Elite hattyúdalainak egyike lett-lesz ez a modell. Mint ismeretes, ez év december 31.-ével lejár a Mattel - Ferrari licence szerződés. Sok rókabőr lehúzható lenne a típusról, hiszen az LM, Sebring és egyéb versenyeken számtalan, szebbnél szebb dekorációval álltak rajthoz.

Az Elite repertoárban, főszereplőnkön kívül még 4 féle verzióban elérhető. Két féle Plain Body, vagy ha jobban tetszik Launch Version változatban, vörös és matt fekete színben. Valamint a #89 Farnbacher változaton kívül elérhető még a #51-es Fisichella féle, és a #61-es AF Corsa változat is. Ezeken kívül, ha valaki valami látványosabbat szeretne, keresse az MR és BBR cégek műgyanta modelljeit. Igaz, azok ezen az áron nem beszerezhetőek.


Nincsenek megjegyzések: